Győr korábbi 15 ezer bérlakásából mára – az eladások révén – durván ötezer maradt. A nyilvántartás szerint még 1570-en vannak, akik megvásárolnák bérlakásukat, ám erre egyelőre nincs lehetőségük.

A megyeszékhely közgyűlése – mint arról múlt pénteken beszámoltunk – döntött a lakbéremelési koncepcióról. Az ülésen szó volt (dr. Andréka Bertalan képviselő javaslatára) arról is, hogy foglalkozni kellene a további lakáseladásokkal, a testület azonban ezt az indítványt kis többséggel leszavazta.

Amikor a kilencvenes évek közepén lehetővé vált az állami, önkormányzati lakások eladása, Győr addigi 15 ezres bérlakásállománya egyharmadára csökkent. Az eladások „befagyasztása" után is sokan vannak azonban, akik megvásárolnák a lakást, amelyben bérlőként élnek. Az Inszol rt. nyilvántartása szerint éppen 1570-en – bár azt nem tudni, időközben hányan gondolták meg magukat.

Sok helyen sokféleképpen

Turi István ingatlanközvetítéssel foglalkozó szakember, aki maga is bérlője egy belvárosi lakásnak, a közgyűlés előtt és azóta is sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, vajon miért ilyen „befagyott" Győrben a bérlakáshelyzet, holott az ország több településén továbbra is adnak el az önkormányzatok lakásokat. Igaz, minden helyen más módon, a lakástörvényt sajátosan értelmezve az önkormányzatok.

Általában a törvény szerinti, a napi piaci ár 50 százaléka az eladási, néhol 70 százalék, de akad, ahol csak 20 százalék körüli, attól függően, mikor épült, hány lakásos épületről van szó. (A kisebb lakásszámú épületek lakásai több szempontból is értékesebbek lehetnek.) Igazságos rendszert nyilván sehol nem lehet kialakítani, mondja Turi István, hiszen sokféle érdek ütközik, de tény, hogy sok helyen most is működik a bérlakás-értékesítés.


Nem lenne vagyonvesztés

Olvasónk e megállapításoknál többre is jutott: osztott-szorzott, mire lehetne jutni. Vegyük, mondja, az egynegyedét azoknak, akik a nyilvántartás szerint megvásárolnák bérlakásukat. Ez durván 400 lakás, aminek darabját a mostani piaci árakat és a törvény biztosította lehetőséget figyelembe véve átlagosan ötmillió forintért lehetne megvenni.

Az önkormányzat így kétmilliárd forint bevételhez jutna. Ha a mai árakat nézve négyzetméterenként 250 ezer forintos költséggel számolunk, akkor ebből a 2 milliárd forintból 8 ezer négyzetméternyi új lakást lehetne építeni, 60 négyzetméteres átlagos alapterülettel ez 135 új lakás. Győrben most 800 forint körül van havonta a négyzetméterenkénti albérleti díj.

Ha az építendő új lakások bérleti díját ennél kevesebben, mondjuk 650 forintban (négyzetméterenként) állapítanák meg, az havonta lakásonként úgy 38 ezer forint lenne – még mindig olcsóbb, mint a piaci, 45 ezer forintos albérlet. Az említett 135 lakást nézve ez évi 60 millió forint bevételt hozna az önkormányzatnak. Ráadásul Turi István szerint ebből a pénzből (új lakásokról lévén szó, amelyekre vonatkozik az építők kötelező garanciája) úgy öt évig felújítási alapot sem kellene képezni. Később pedig nyilvánvalóan emelkednének a lakbérek, minthogy a fizetések sem maradnak a mostani szinten...

És ekkor még, teszi hozzá Turi István, csak arról beszéltünk, hogy az említett kétmilliárddal mit lehetne kezdeni anélkül, hogy az állam valamit hozzátenne. Pedig ha lakáspolitikáról beszél a kormány, arról sem illene megfeledkezni... Ily módon az önkormányzatot egyáltalán nem érné vagyonvesztés, hiszen az építéssel új, s ráadásul nem a város sok helyén szétszórt lakásokkal rendelkezne. E pénz birtokában jó eséllyel pályázhatna állami támogatásokra.

Megjegyzi még: ha valaki most hitelből venné meg bérlakását, igaz, a tervezett emelt lakbérnél is többet fizetne havonta törlesztésre (ötmilliós hitel esetén használt lakás vásárlásához 40 ezer forintot), ám az is biztos, a lakbérek sem maradnak húsz évig a most megállapítandó szinten.


Nem kerülhet le a napirendről

Janicsek Tibor, az Inszol rt. ügyvezető igazgatója is úgy gondolja: a lakáseladások nem kerülhetnek le végleg a napirendről, ezt önmagában mint lehetőséget nem szabad elvetni. És nem is lehet összemosni a lakbérkérdéssel. Elméletileg igaz lehet, amit olvasónk „levezet", de azért ennél sokkal többet kell számolni, egy lehetséges megoldás korántsem ilyen egyszerű. Mindenekelőtt meg kell változtatni például a jogi szabályozást, és nem is elsősorban önkormányzati, hanem kormányzati szinten. Tény, hogy a bérlakások ügyét napirendre kell tűzni. Győr 5 ezer bérlakásából ma 3 ezer van társasházban, s 2 ezer tisztán önkormányzati épületekben. Nem szabad elfelejteni, hogy az eladásnak (vagy nem eladásnak) nem csupán anyagi, hanem lakáspolitikai, alkalmasint szociálpolitikai okai is vannak.

Kisalfold