A győriek legkevésbé a parkolással és a közlekedéssel elégedettek, míg a kulturális lehetőségeket és a város regionális szerepét osztályozzák a legmagasabbra – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet Győr hosszú távú fejlesztési tervének előzeteseként készítettek.

A győri önkormányzat utoljára egy évtizede készített átfogó városfejlesztési tervet, amelynek számos eleme – például a győri egyetem létrehozása – megvalósult. Másfél éve folynak az új stratégia kidolgozásának előkészületei, amelyekről tegnap számoltak be a városházán. Az első lépések egyikeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több száz adatsorát felhasználva átfogó elemzés, valamint 800 helybeli lakos, 120 helyi vállalat és több „kulcsszemély" megkérdezésével közvélemény-kutatás készült.

A kultúra a fő irány

Kiderült: az emberek nagy része elismeri a város fejlődését, mégis elégedetlen – elsősorban a parkolással, a városi és a tömegközlekedéssel, az úthálózattal, de sokan említették az egészségügyi alapellátást és a hivatali ügyintézést is.

A győriek leginkább a kulturális lehetőségekkel, a város regionális szerepével, a felsőoktatással, valamint a műemlékek ápolásával elégedettek, de például a hazai viszonylatban csaknem példátlanul erős gazdaságot a hátsó traktusba sorolták.

A felmérést készítők kíváncsiak voltak a megyeszékhely megtartóerejére is. Minden harmadik válaszoló egyszerűen szeret itt lakni, szereti a várost vagy csak jól érzi magát; minden tizediket a munkalehetőségek kötik Győrhöz, 7,7 százalék a megszokást, 5,9 százalék a családot, 4,7 százalék a barátokat, 5,3 százalék a dinamikus fejlődést nevezte meg fő motivációként.

Érdekes, hogy a megkérdezettek csaknem hattizede a város kulturális fejlődésében látja a fő fejlesztési irányt, az ipar és a befektetések ösztönzését „csak" ötven százalék mondta. Harminc százalék feletti említést kapott a munkalehetőségek javítása, a lakhatás minőségének emelése, a környezetvédelem, a fiatalok letelepedésének elősegítése, illetve a helyi tömegközlekedés.


Drága a munkaerő

A vállalkozások fele ötből négyes osztályzatot adott jelenlegi helyzetére, míg egyharmada hármast. A hátráltató tényezők toplistáját a drága munkaerő vezeti, amelyet a magas ingatlanárak, a közlekedési, szállítási, parkolási gondok, a helyi adók, szabályzatok, rendezési tervek és rendeletek fékező hatása és a körülményes hivatali ügyintézés követ. Az önkormányzattól adócsökkentést, az infrastruktúra fejlesztését és a jobb kommunikációt várják el leginkább.

A KSH adatai alapján a szakértők a százezer lakos feletti nagyvárosokkal, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régió megyei jogú városaival, valamint Székesfehérvárral, Sopronnal és Szombathellyel hasonlították össze. Azt találták: a gazdaság, a környezetvédelem, a városi komfort, az infrastruktúra, az oktatás és a szociális ellátás terén Győr első (néhány esetben holtversenyben), azonban művelődésben Székesfehérvár, egészségügyben mindenki előtte áll.

A munka dandárja ezekre a felmérésekre alapozva csak most következik. Németh Iván városi főépítész a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: a lakosságot minden eddiginél jobban bevonva – városrészenként, más csoportonként – hívják műhelymunkára, amit moderátorok irányítanak majd. Az erről szóló tájékoztató kiadvány már készül, amit hamarosan minden győri megkap. A szakember szerint a helybeliek viszonylagos elégedetlensége jót jelent, mert egy elmélet szerint a stratégiai eredményességhez ez, valamint jövőkép és vezetői elkötelezettség szükséges.


Kezdetektől a tervezésben

Balogh József polgármester szerint a munkát 2006 végére be kell fejezni, mert az Európai Unió következő tervezési időszaka 2007-től kezdődik. Hangsúlyozta: ezt a tervezést már az EU módszere alapján végzik. Eredics Imre alpolgármester arra hívta fel a figyelmet: teljesen új felfogást jelent, hogy a lakosság a kezdetektől részt vesz a tervezésben.
A város idei költségvetésében 12 millió forint szerepel erre a célra.
(Győr hosszú távú tervezéséről részletes összeállítás jelent meg a mai GyőrPressben.)

Kisalfold