Győr az egyik legfejlettebb
Az ország 16 legfejlettebb kistérsége között három megyei található: a győri, a mosonmagyaróvári és a soproni – derül ki egy nemrégiben megjelent kutatásból. A csornai és a kapuvári térség a középmezőnyben, Tét és Pannonhalma környéke a lista vége felé található.
A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közzéteszi a gazdasági teljesítmény, s így a fejlettség-elmaradottság egyik legfontosabb mérőszámának tekintett bruttó hazai össztermék (GDP) országos és megyei adatait. Kistérségi bontás erről eddig még egyszer sem készült. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem regionális földrajzi tanszékének munkatársa, Kiss János Péter a 2000-es adatok alapján ennek tudományos becslésére vállalkozott, amelynek eredményét nemrégiben publikálta. A számítás kiindulópontját a KSH adatsora jelentette. A kutatásból kiderült, hogy a GDP-termelés egyenlőtlenségei kistérségi szinten nagyobbak, mint megyei szinten.
A becslés eredményéből kitűnik, hogy hét olyan kistérség van az országban, amely egyértelműen kimagaslik a többiek közül. Az első közülük a kis lakosságú, ugyanakkor az Opel gyárának köszönhetően nagy hozzáadott értéket produkáló szentgotthárdi körzet, ahol az egy lakosra jutó GDP (4 millió 256 ezer forint) az országos átlag háromszorosa. Második helyen a budaörsi (2 millió 625 ezer forint), a harmadikon a győri kistérség (2 millió 581 ezer forint) áll, amelyeket a székesfehérvári, a paksi és a tiszaújvárosi, valamint a főváros követ. (Az első tízbe még a 8. Mór, a 9. Somogy megyei Tab és a 10. Sárvár fért be.)
A legjobb hét övezetben él a lakosság 23,5 százaléka és termelődik az ország GDP-jének majdnem fele. Ezzel szemben a 66 legkisebb fajlagos GDP-jű kistérségben – ahol ugyancsak a lakosság 23,5 százaléka él – az országos GDP alig egytizede keletkezik. A kutató megjegyzi, a magas, illetve az alacsony fajlagos értéktermelésű kistérségek eloszlása nem szimmetrikus, az országos átlagot a 150 kistérségből a becslés eredménye szerint csupán 22 haladja meg.
A kutatás szerint az ország egyik jellegzetessége, hogy a GDP szempontjából az ország mozaikszerűen épül fel, azaz fejlett és kevésbé fejlett kistérségek léteznek egymás mellett. Erre példa Győr-Moson-Sopron megye is, ahol Győr a 3., míg Tét–Pannonhalma a 130. helyen áll. Szűkebb pátriánk erősségét bizonyítja, hogy a soproni kistérség az élmezőnyben – a 15. és 16. helyen –, a kapuvári és a csornai a középmezőnyben – a 63. és a 71. helyen – szerepel.
A kutató hangsúlyozza a multinacionális cégek szerepét a kiugró GDP-értékekben. Így a szentgotthárdi adatban az Opel, a győriben az Audi, a székesfehérváriban a Ford, illetve 2000-ben még az IBM, a móriban az AFL a meghatározó. Néhány kistérségben (Paks, Tiszaújváros) a régi nagyvállalatoknak van jelentős súlya, míg például Sopronban és Mosonmagyaróváron az ipari és szolgáltatási kis és nagy cégek koncentrációja eredményezi az előkelő helyezést.
Kisalfold
A becslés eredményéből kitűnik, hogy hét olyan kistérség van az országban, amely egyértelműen kimagaslik a többiek közül. Az első közülük a kis lakosságú, ugyanakkor az Opel gyárának köszönhetően nagy hozzáadott értéket produkáló szentgotthárdi körzet, ahol az egy lakosra jutó GDP (4 millió 256 ezer forint) az országos átlag háromszorosa. Második helyen a budaörsi (2 millió 625 ezer forint), a harmadikon a győri kistérség (2 millió 581 ezer forint) áll, amelyeket a székesfehérvári, a paksi és a tiszaújvárosi, valamint a főváros követ. (Az első tízbe még a 8. Mór, a 9. Somogy megyei Tab és a 10. Sárvár fért be.)
A legjobb hét övezetben él a lakosság 23,5 százaléka és termelődik az ország GDP-jének majdnem fele. Ezzel szemben a 66 legkisebb fajlagos GDP-jű kistérségben – ahol ugyancsak a lakosság 23,5 százaléka él – az országos GDP alig egytizede keletkezik. A kutató megjegyzi, a magas, illetve az alacsony fajlagos értéktermelésű kistérségek eloszlása nem szimmetrikus, az országos átlagot a 150 kistérségből a becslés eredménye szerint csupán 22 haladja meg.
A kutatás szerint az ország egyik jellegzetessége, hogy a GDP szempontjából az ország mozaikszerűen épül fel, azaz fejlett és kevésbé fejlett kistérségek léteznek egymás mellett. Erre példa Győr-Moson-Sopron megye is, ahol Győr a 3., míg Tét–Pannonhalma a 130. helyen áll. Szűkebb pátriánk erősségét bizonyítja, hogy a soproni kistérség az élmezőnyben – a 15. és 16. helyen –, a kapuvári és a csornai a középmezőnyben – a 63. és a 71. helyen – szerepel.
A kutató hangsúlyozza a multinacionális cégek szerepét a kiugró GDP-értékekben. Így a szentgotthárdi adatban az Opel, a győriben az Audi, a székesfehérváriban a Ford, illetve 2000-ben még az IBM, a móriban az AFL a meghatározó. Néhány kistérségben (Paks, Tiszaújváros) a régi nagyvállalatoknak van jelentős súlya, míg például Sopronban és Mosonmagyaróváron az ipari és szolgáltatási kis és nagy cégek koncentrációja eredményezi az előkelő helyezést.
Kisalfold