Háromszázmilliót követelnek Győrtől
Négy perben összesen 300 millió forintot követelnek elmaradt haszon vagy kártérítés címén a győri önkormányzattól. A bíróság által esetlegesen megítélt kötelezettségekre a város 35 millió forintot tett félre az idei költségvetésben.
A legnagyobb horderejű per, amelyben Győr alperesként érintett, még mindig a belterületi földek utáni önkormányzati részesedéssel kapcsolatos. Nem egyszerű a bíróság dolga, amit az ehhez az eljáráshoz sokban hasonló Tocsik-ügy kacskaringói is bizonyítanak. A jogi csűrcsavar nem maradt ki a Vektor Rt. és a városháza közötti küzdelemből sem.
A történet 1995-től datálódik, amikor a megyeszékhely úgy találta, hogy az 1989. évi 13. törvény alapján átalakult állami vállalatok győri belterületi földjei után járó vagyonrészesedéseket nem a hatályos törvények szerint határozta meg az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. A város a Vektor Rt.-t bízta meg követelése érvényesítésével, és ennek révén 1996 áprilisában 975 millió 987 ezer forint értékű Rába-részvényhez jutott. A Vektor Rt. általában 12 százalékos sikerdíjért dolgozott, Győrben azonban csak 4 százalékért, de az önkormányzat – tekintettel az elvégzett munka és a több tízmillió forintos sikerdíj közötti aránytalanságra – ezt sem akarta kifizetni.
A részvények után pénz kell
A pénzügyi tanácsadó cég pert indított az eredeti megbízási szerződésből fakadó juttatás kifizetéséért részvényekben, míg a város viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy a sikerdíj a teljesítménnyel feltűnően értékaránytalan, és a megbízási szerződés a jó erkölcsbe ütközik. A megyei bíróság első- és a Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokú ítélete az előbbi érvnek adott helyet, s a városnak csak az általa jogosnak tekintett ötmillió forintot kellett átadni. A történet itt nem ért véget, miután a Vektor Rt. felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. Az LB másodszorra teljesen eltérő álláspontra helyezkedve helyt adott a kérelemnek, és az önkormányzatot 34 millió 30 ezer forintos részvény kiadására kötelezte.
A Vektor Rt. tavaly májusban újabb pert indított, amelyben csaknem 200 millió forintot követel. Igényét ezúttal arra alapozza, hogy a jogosulatlanul visszatartott részvények kései értékesítéséből ennyi haszna maradt el. A város álláspontja szerint az ellenértéket a cég kérte részvénypakettben, így az ebből fakadó kockázatok nem Győrt terhelik, ráadásul a megyeszékhely a késésben is vétlen. Az elsőfokú ítélet még nem született meg az ügyben.
Ki tartozik kinek?
Egy másik jogvitában csaknem 83 millió forintot követel a győri önkormányzattól az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. A cég egy évekkel ezelőtti túlfizetés súlyos kamattal megemelt összegét szeretné viszontlátni, amiről a város hallani sem akar. „Kevés jobb üzlet van annál, mint ha az ember valakire rátukmál egy nagyobb összeget, majd évekkel később húszszázalékos kamattal együtt visszaköveteli, mondván: tévedés volt" – kommentálta a per tárgyát Balogh József győri polgármester a Kisalföld 2001. december 6-i számában. Az akkori értesítésen ma is szerepel a polgármester kézírása: „Ránk szakadt a nemzeti bank. Nem értem."
A vita forrása az 1992. évi 54. törvény alapján átalakult vállalatok belterületi földjei után járó önkormányzati részesedés. Az ÁPV Rt. 1994 és 1997 között csak részben utalta át a helyhatóságok jussát, mivel maga sem tudta pontosan, mennyi pénz illeti meg a településeket. Az LB 1999 nyarán hozott jogegységi határozatából levezethető képlet alapján a cég tételesen felülvizsgálta a kifizetéseket, és ennek alapján 82 millió 815 ezer 572 forintos követelésről írt levelet a győri önkormányzatnak.
A város a túlfizetés tényét nem vitatja, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a cég 20 százalékos kamatot számoljon fel a tévesen átutalt összegre. Ha a kamatokat a bíróság nem találja jogosnak, az ÁPV Rt. 82 milliós követelése 119 millió forintos tartozásba fordul át. A megyei bíróság még ebben az ügyben sem hozott elsőfokú ítéletet.
Drága volt a pályázat
A UPC Magyarország Kft. 10 millió 981 ezer forintos kártérítési igénye viszont már az LB előtt van. A holland tulajdonú cég azért kér pénzt az önkormányzattól, mert a Győri Kábeltelevízió Szolgáltató Kft. négy évvel ezelőtti eladásakor az önkormányzat az első eljárásban jogsértést követett el, és a pályázat előkészítésével, benyújtásával ennyi költsége keletkezett. (A második eljárás egyébként már teljesen jogszerű volt.) A megyei bíróság 2002 márciusában első fokon elutasította a UPC keresetét.
Felújítás és elmaradt díjak
Per tárgya a Kossuth Lajos utca 121. szám alatti tanműhely is. Az ingatlan a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat (Tanép) átalakulása során a városhoz került. A CBS Capital Követeléskezelő Rt. – amely a Tanép felszámolását végzi – sikerrel perelte vissza az épületet, de a bíróság jogosnak ítélte meg az önkormányzat 6 millió 640 ezer forintos igényét is. A cég ezzel az összeggel azonos nagyságrendű pert indított az elmaradt bérleti díj miatt, a város viszont szeretné magánál tudni az 1994 és 2002 között az épületre költött 8 millió forintját. Az elszámolási kérdésekkel kapcsolatos jogi eljárás jelenleg első fokon zajlik.
Holnap a napirenden
A győri közgyűlés holnap délután három órakor nyilvános ülést tart. A napirendi pontok között az önkormányzat peres ügyeiről szóló tájékoztatón kívül szerepel a rablásokról szóló rendőrségi beszámoló, a közterület-használatról szóló új rendelet alkotása, valamint a középtávú ifjúságpolitikai koncepció felülvizsgálata.
Kisalfold
A történet 1995-től datálódik, amikor a megyeszékhely úgy találta, hogy az 1989. évi 13. törvény alapján átalakult állami vállalatok győri belterületi földjei után járó vagyonrészesedéseket nem a hatályos törvények szerint határozta meg az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. A város a Vektor Rt.-t bízta meg követelése érvényesítésével, és ennek révén 1996 áprilisában 975 millió 987 ezer forint értékű Rába-részvényhez jutott. A Vektor Rt. általában 12 százalékos sikerdíjért dolgozott, Győrben azonban csak 4 százalékért, de az önkormányzat – tekintettel az elvégzett munka és a több tízmillió forintos sikerdíj közötti aránytalanságra – ezt sem akarta kifizetni.
A részvények után pénz kell
A pénzügyi tanácsadó cég pert indított az eredeti megbízási szerződésből fakadó juttatás kifizetéséért részvényekben, míg a város viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy a sikerdíj a teljesítménnyel feltűnően értékaránytalan, és a megbízási szerződés a jó erkölcsbe ütközik. A megyei bíróság első- és a Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokú ítélete az előbbi érvnek adott helyet, s a városnak csak az általa jogosnak tekintett ötmillió forintot kellett átadni. A történet itt nem ért véget, miután a Vektor Rt. felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. Az LB másodszorra teljesen eltérő álláspontra helyezkedve helyt adott a kérelemnek, és az önkormányzatot 34 millió 30 ezer forintos részvény kiadására kötelezte.
A Vektor Rt. tavaly májusban újabb pert indított, amelyben csaknem 200 millió forintot követel. Igényét ezúttal arra alapozza, hogy a jogosulatlanul visszatartott részvények kései értékesítéséből ennyi haszna maradt el. A város álláspontja szerint az ellenértéket a cég kérte részvénypakettben, így az ebből fakadó kockázatok nem Győrt terhelik, ráadásul a megyeszékhely a késésben is vétlen. Az elsőfokú ítélet még nem született meg az ügyben.
Ki tartozik kinek?
Egy másik jogvitában csaknem 83 millió forintot követel a győri önkormányzattól az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. A cég egy évekkel ezelőtti túlfizetés súlyos kamattal megemelt összegét szeretné viszontlátni, amiről a város hallani sem akar. „Kevés jobb üzlet van annál, mint ha az ember valakire rátukmál egy nagyobb összeget, majd évekkel később húszszázalékos kamattal együtt visszaköveteli, mondván: tévedés volt" – kommentálta a per tárgyát Balogh József győri polgármester a Kisalföld 2001. december 6-i számában. Az akkori értesítésen ma is szerepel a polgármester kézírása: „Ránk szakadt a nemzeti bank. Nem értem."
A vita forrása az 1992. évi 54. törvény alapján átalakult vállalatok belterületi földjei után járó önkormányzati részesedés. Az ÁPV Rt. 1994 és 1997 között csak részben utalta át a helyhatóságok jussát, mivel maga sem tudta pontosan, mennyi pénz illeti meg a településeket. Az LB 1999 nyarán hozott jogegységi határozatából levezethető képlet alapján a cég tételesen felülvizsgálta a kifizetéseket, és ennek alapján 82 millió 815 ezer 572 forintos követelésről írt levelet a győri önkormányzatnak.
A város a túlfizetés tényét nem vitatja, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a cég 20 százalékos kamatot számoljon fel a tévesen átutalt összegre. Ha a kamatokat a bíróság nem találja jogosnak, az ÁPV Rt. 82 milliós követelése 119 millió forintos tartozásba fordul át. A megyei bíróság még ebben az ügyben sem hozott elsőfokú ítéletet.
Drága volt a pályázat
A UPC Magyarország Kft. 10 millió 981 ezer forintos kártérítési igénye viszont már az LB előtt van. A holland tulajdonú cég azért kér pénzt az önkormányzattól, mert a Győri Kábeltelevízió Szolgáltató Kft. négy évvel ezelőtti eladásakor az önkormányzat az első eljárásban jogsértést követett el, és a pályázat előkészítésével, benyújtásával ennyi költsége keletkezett. (A második eljárás egyébként már teljesen jogszerű volt.) A megyei bíróság 2002 márciusában első fokon elutasította a UPC keresetét.
Felújítás és elmaradt díjak
Per tárgya a Kossuth Lajos utca 121. szám alatti tanműhely is. Az ingatlan a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat (Tanép) átalakulása során a városhoz került. A CBS Capital Követeléskezelő Rt. – amely a Tanép felszámolását végzi – sikerrel perelte vissza az épületet, de a bíróság jogosnak ítélte meg az önkormányzat 6 millió 640 ezer forintos igényét is. A cég ezzel az összeggel azonos nagyságrendű pert indított az elmaradt bérleti díj miatt, a város viszont szeretné magánál tudni az 1994 és 2002 között az épületre költött 8 millió forintját. Az elszámolási kérdésekkel kapcsolatos jogi eljárás jelenleg első fokon zajlik.
Holnap a napirenden
A győri közgyűlés holnap délután három órakor nyilvános ülést tart. A napirendi pontok között az önkormányzat peres ügyeiről szóló tájékoztatón kívül szerepel a rablásokról szóló rendőrségi beszámoló, a közterület-használatról szóló új rendelet alkotása, valamint a középtávú ifjúságpolitikai koncepció felülvizsgálata.
Kisalfold