Néhány hónapon belül védetté nyilvánítják a győri Újváros egy részét, egyebek mellett a Kossuth Lajos utca egy hosszabb szakaszát.
Győrött jelenleg csak a Belváros egykori városfalon belüli része élvez területi védelmet.

A helyzet hamarosan változhat, miután a végéhez közeledik az az eljárás, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) győri részlege kezdett két évvel ezelőtt a Kossuth Lajos utca északi szakaszának és környékének védetté nyilvánításáról. Erős Erika, a KÖH területi felügyelője a Kisalföldnek elmondta: a teljes Újvárost bejárták, listát készítettek valamennyi épületről.

Úgy találták, hogy a Híd utca, a Bercsényi liget, a Festő utca, a Lencse utca, a Selyem utca, a Bálint Mihály utca, a Velence köz, a Rába és Petőfi híd által határolt terület érdemes a védelemre.
Folytatás a 6. oldalon.


Ezen övezet közepén húzódik a Kossuth Lajos utca, amely a Béke híd 1967-es átadásáig Győr egyik közlekedési „ütőere" volt. Közismert, hogy öt vallás (római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti/görög katolikus és zsidó) védett temploma található itt, de további értékeket jelent többtucatnyi – zömmel XVIII–XIX. századi – polgárház is. (Közöttük találhatók már védettek, de a javaslatban további védetté nyilvánítások szerepelnek.) „Ezeket az épületeket a szegénység konzerválta. Így azonban olyan párját ritkító utcakép maradt meg, amelynek megőrzése elemi érdek" – fogalmazott Erős Erika, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi felügyelője.

A védetté nyilvánításról szóló döntés várhatóan néhány hónapon belül megszületik. Jankovich-Bésán Dénes, a KÖH tudományos igazgatója a Kisalföldnek elmondta: már csak a minisztériumon belüli jogi egyeztetés van hátra, és minden remény megvan arra, hogy a nyári szabadságolások előtt pont kerüljön az ügyre.

Jónak tartja az értékes terület megmaradásáért tett lépéseket dr. Németh Iván városi főépítész is. A szakember szerint a tervezett intézkedés lakossági fogadtatása attól is függ, hogy mennyi többletterhet jelent a KÖH szempontjainak figyelembevétele egy-egy építési engedélyezési eljárásban. Reményei szerint a területi védelem nemcsak a konzerválást, hanem elsősorban a minőségi regenerálást fogja segíteni. A Kisalföld kérdésére a főépítész megjegyezte: a védetté nyilvánítás Újváros fejlődése szempontjából akkor lesz igazán előnyös, ha a védett státus jelentősebb támogatásokat is hozzáférhetővé tesz.

Kalmár Ákos, Újváros önkormányzati képviselője szintén egyetért a védetté nyilvánítással. A helyi politikus ugyanakkor megjegyezte: ez önmagában nem oldja meg a problémákat, mert a rossz állapotban lévő házak felújítása több milliárd forintot emésztene fel. „Mivel az önkormányzatnak erre nyilván nincs ennyi pénze, a magántőke bevonására van szükség" – fogalmazott. Kalmár Ákos szerint a területi védelem azért is jó, mert így megakadályozható a Kossuth Lajos utca 30. esete, ahol egy régi szép épületet lebontottak, s a helyébe felhúzott társasház csak félig készült el.

www.kisalfold.hu