A megyei jogú városok közül Győr rendelkezik a legkisebb adósságállománnyal – derül ki a város tavalyi költségvetésének zárszámadásából. A győri önkormányzat mérleg szerinti saját vagyona 104,7 milliárd forint volt 2003 végén.

A győri közgyűlés jövő heti ülésén tárgyalja a város zárszámadását, azaz a tavalyi költségvetésről szóló beszámolót.
Az önkormányzati feladatellátást ténylegesen szolgáló bevételi főösszeg 34 milliárd forint volt (a pénzügytechnikai tételekkel együtt 42,2 milliárd Ft). A folyó évi bevétel 45 százaléka származott központi forrásból, tehát a feladatok több mint felének ellátásához önkormányzati erőből kellett forrásokat biztosítani.

Az önkormányzat saját forrásai 18,3 milliárd Ft-ot tettek ki (lásd az 1. számú táblázatot). Mint ebből látható, a helyi adók és illetékek a saját bevételek majdnem felét adták, s közel egynegyedét biztosították az előző évekről származó tartalékok és egyéb bevételek.


Infografika - kattintson a képre!
A győri önkormányzat 2003. évi kiadási főösszege 33,5 milliárd forint (a pénzügytechnikai tételekkel együtt 41,3 milliárd forint) volt. A kiadások 79 százalékát az intézményhálózat működtetésére, fenntartására, valamint az önkormányzati működési feladatok finanszírozására kellett fordítani. Beruházási, fejlesztési, értéknövelő felújítási céljainkat a kiadási pénzeszközök 21 százaléka szolgálta.

A működési kiadások ágazatonkénti megoszlását a 2. számú táblázat szemlélteti. A működési kiadások több mint felét a 64 intézményből álló oktatási ágazat használta fel. A szociális, a kulturális-közművelődési és a városigazgatási feladatokra fordított kiadás nagyságrendje csaknem azonos (10 százalék körüli). Bár arányában látszólag nem jelentős az egészségügy, a sport, a városüzemeltetés, a támogatások és a lakásgazdálkodás aránya, de ezek összege 350–550 millió forint között mozgott. Az említett arányok megközelítő pontosságúak, hiszen a városi intézmények egy részét nem csak egy ágazatba tartozó feladat ellátására hozták létre (például oktatási intézmény közművelődési feladatot is elláthat).

A beruházási, fejlesztési kiadások 6,5 milliárd forintos összegét a 3. számú táblázat mutatja. Mint látható, 2003-ban a közlekedési, vízgazdálkodási és városüzemeltetési célú beruházások aránya meghatározó volt. Ezen belül a termálfürdő és a szennyvíztisztító építésére, valamint a város további fejlődését megalapozó városüzemeltetési és tervezési feladatokra fordítottak 3,7 milliárd forintot.
A fejlesztések több mint 20 százalékát kitevő lakásgazdálkodás területén elsősorban a későbbi lakásberuházásokat szolgáló terület-előkészítésre és a Széchenyi-tervi pályázatból megvalósított magántulajdonú lakások korszerűsítésére (ablakcserékre, hőszigetelésekre) költött az önkormányzat.

A város 2003. december 31-i hitelállománya mindössze 9,4 millió forint, mérleg szerinti saját vagyona 104,7 milliárd forint volt.

www.kisalfold.hu