"A rendszerváltás előtt az ipari üzemek nagyobbik fele működtetett munkásszállót a dolgozók számára.

A hely az ott lakóknak olcsó volt, és a munkaadó számára is kifizetődött. Tizenöt éve aztán hirtelen túl drága lett, megszüntették a cégek, legtöbbjük magával a vállalattal tűnt el.

Győrben még sokan emlékeznek az Ipar úti zöld házra, a Rába építtette és sajátságosan volt munkásszálló. Jelesül: kínai munkások elszállásolására szolgált. A kínaiak zöld háza azóta győri polgárok otthona lett. A győri központú vasas nagyvállalat a távol-keleti vendégmunkások előtt foglalkoztatott lengyeleket is, nem is kevés embert, számukra a városban bérelt lakásokat. "

"A megyei központú szolgáltató cégek, ha nem is önálló létesítményként működtetve a munkásszállót, azért gondoskodtak vidéki dolgozóik elhelyezéséről. Ha mást nem, albérleti szobákat tartottak fenn számukra. Erre sem igen van ma már szükség, hiszen gondoljunk csak utána, több százzal csökkent például az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. foglalkoztatottainak száma, ahogy a gázszolgáltató társaságé is.
Napjainkban a cégek és nagyvállalatok maguk döntenek arról, hogy a nem helybeli dolgozóik számára biztosítanak-e albérleti hozzájárulást, és ha igen, akkor azt milyen összegben. A legtöbb munkaadó inkább a bejárók busz-, illetve vonatbérlete 80 és 85 százalékának kifizetését vállalja át. "

(Forrás: www.kisalfold.hu)