Elkészült a szakmai vélemény a Győri Fürdő ügyével kapcsolatban
A korábban kirobbant termál üggyel kapcsolatban elkészült a független szakértői vélemény, amely megállapítja, hogy a komplexum fűtésének áttervezése – termálvíz helyett távhőszolgáltatás – helyes volt, ám a termálvíz hőjének felhasználását a legoptimálisabb mértékig fel kell használni. A szakértők azt nem vizsgálták, hogy a kapott adatok helyesek-e, csupán az adatok alapján hozott döntések okszerűségét…
Véletlen egybeesés, hogy a Víz Világnapja alkalmából rendezett városi programokkal párhuzamosan ismertették a termál ügyben végzett szakértői vizsgálat eredményét. A szakvéleményt adó dr. Németh István, a Pannon Termál Klaszter elnöke és Vinkovics Ottó, a Büki Gyógyfürdő műszaki vezetője tájékoztatón számolt be az újságíróknak az eredményről.
A szakvélemény szerint a kapott információk alapján okszerű döntések születtek, de hogy az adatok helyesek-e, azt nem volt feladata vizsgálni a szakértőknek. A vizsgálat megállapítja, hogy a termál hőenergiájával való fűtése teljes egészében nem válthatja ki a távhőszolgáltatást, ami az üzembiztonság tekintetében is helytelen lenne. 2002 decemberében született az az állásfoglalás, amely szerint a termálszolgáltató téli időszakban nem tud hatvan, csak negyven fokos vizet szolgáltatni, ami fűtési energiaként való felhasználásra alkalmatlan. – Ezeknek a kapott adatoknak a függvényében áll a véleményben a távhőszolgáltatás okszerűsége, de fenntartják, hogy a termálvíz hőenergiáját a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni.
A termál hője arra alkalmas, hogy a padlófűtést, a használati vizet és a medencéket fűtsék vele, tíz fokos külső hőmérsékletig. Az átalakítás második ütemében valósulhat meg az, hogy a felsorolt fűtési területek mellett az ablakok páramentesítésére és a komfortérzet fokozására, a nyári időszakban történő padlófűtésre is használható legyen a hőenergia.
A fürdő napi átlagos vízigénye 650 köbméter 60 fokos termálvíz, azonban ha a távhőt teljes mértékben ki szeretnék váltani, akkor ennek többszörösét kellene kivenni a kutakból.
Egy korábbi szakvélemény állítását, amely szerint agresszív kitermelés folyik, valótlannak találták, és a visszasajtolás lehetőségét is elvetették, erre egyébként nincs is magyarországi példa. Arra viszont nem érkezett válasz, hogy pontosan mennyibe kerül egy köbméter termálvíz (korábban 265 forint látott napvilágot, ám ezt nem tartják valósnak.)
Gyor
A szakvélemény szerint a kapott információk alapján okszerű döntések születtek, de hogy az adatok helyesek-e, azt nem volt feladata vizsgálni a szakértőknek. A vizsgálat megállapítja, hogy a termál hőenergiájával való fűtése teljes egészében nem válthatja ki a távhőszolgáltatást, ami az üzembiztonság tekintetében is helytelen lenne. 2002 decemberében született az az állásfoglalás, amely szerint a termálszolgáltató téli időszakban nem tud hatvan, csak negyven fokos vizet szolgáltatni, ami fűtési energiaként való felhasználásra alkalmatlan. – Ezeknek a kapott adatoknak a függvényében áll a véleményben a távhőszolgáltatás okszerűsége, de fenntartják, hogy a termálvíz hőenergiáját a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni.
A termál hője arra alkalmas, hogy a padlófűtést, a használati vizet és a medencéket fűtsék vele, tíz fokos külső hőmérsékletig. Az átalakítás második ütemében valósulhat meg az, hogy a felsorolt fűtési területek mellett az ablakok páramentesítésére és a komfortérzet fokozására, a nyári időszakban történő padlófűtésre is használható legyen a hőenergia.
A fürdő napi átlagos vízigénye 650 köbméter 60 fokos termálvíz, azonban ha a távhőt teljes mértékben ki szeretnék váltani, akkor ennek többszörösét kellene kivenni a kutakból.
Egy korábbi szakvélemény állítását, amely szerint agresszív kitermelés folyik, valótlannak találták, és a visszasajtolás lehetőségét is elvetették, erre egyébként nincs is magyarországi példa. Arra viszont nem érkezett válasz, hogy pontosan mennyibe kerül egy köbméter termálvíz (korábban 265 forint látott napvilágot, ám ezt nem tartják valósnak.)
Gyor