Győr - Bana József szerint városunk mindig megmutatta, hogyan kell kimászni a gödörből, mintaszerű pénzpolitikájával a monarchia utolsó éveiben az országos harmadik helyre küzdötte fel magát.

Bana Józsefszerint városunk mindig megmutatta, hogyan kell kimászni a gödörből, mintaszerű pénzpolitikájával  a monarchia utolsó éveiben az országos harmadik helyre küzdötte fel magát. A legjelentősebb beruházások bankkölcsönből valósultak meg, a pénzintézetek alacsonyabbnál alacsonyabb kamatokkal versengtek Győr kegyeiért. Az első világháború tönkretette a bankok többségét, a kölcsönöket nem volt kinek visszafizetni.
A pengő bevezetésével a húszas évekre újra stabil lett a város költségvetése, a rendezett viszonyokat csak a nagy gazdasági világválság tudta némileg összekuszálni. Azt, hogy a válságos időszakban milyen költségvetést kell alkalmazni, az 1930-as győri pénzpolitika mutatta meg. Bana József levéltár-igazgató a dr. Valló István városi tanácsnok által szerkesztett évkönyvet ajánlja a válságtól félő mai városvezetők figyelmébe.
Az 1930-as győri költségvetést a magyar királyi belügyminisztérium elfogadta, az általa tett észrevételek figyelembevételével a városi határozat a szükségletet 5 millió 248 ezer 997 pengőben, a fedezetet a pótadóval együtt 5 millió 235 ezer 207 pengőben állapította meg. A mutatkozó 13 ezer 790 pengő hiányt a személyi illet-mények terén elért megtakarításokkal tervezték fedezni.
Az általános igazgatás költségeinél 9 ezer 200 pengő megtakarítás keletkezett, amit zömmel a jutalmak megvonásával értek el. Megtakarítások keletkeztek a közegészségügyben is. Jelentős volt viszont a túllépés a közoktatás, a közművelődés területén, ugyanis emelkedett a felekezeti iskolák részére adott támogatás. A könyvtár rovatban szereplő 3 ezer pengővel szemben 5 ezer 48 pengőt költöttek, az iskolai továbbképzéseknél 3 ezer 950 pengővel szemben 5 ezer pengő volt az ösztöndíjak éves összege. A szegényügyi és népjóléti csoportnál az előirányzott 50 ezer pengő helyett 105 ezer 268 pengővel támogatták a rászorultakat.
Nagyobb hiteltúllépés jelentkezett a szegénysegélyezés élelmezési rovatban, ahol 18 ezer helyett 40 ezer pengőt költöttek. A napközi otthonok esetében a tervezett 16 ezer pengővel szemben 30 ezer 524 pengő volt a kiadás, amit ugyancsak a nagyobb nyomorúság tett indokolttá.
Az adóbevételek minden területen csökkentek. Növekedés csak két területen volt, emelkedtek a sírhelyek utáni díjbevételek és a városi bérházak kiadásából származó pengők. Ezzel együtt is jelentős volt a város tartozása.
Az 1931-es költségvetés felosztásánál a hitelügyletekre több mint 20 százalékos arányt szavaztak meg a képviselők. Az általános igazgatás 36, a közegészségügy 3,78, a közoktatás, közművelődés és vallásügy 14,55, a népjólét és szegényügy 5,25, a közélelmezés 2,89, a városépítés, városgondnokság 11,57, a vagyonigazgatás 5,69 százalékát vitte el a költségvetésnek.

forrás:győri közélet

MCOnet Győr Online - gyor.mconet.biz

Győr linkajánló: gyorlink.mconet.biz

Küldjön egy képeslapot ismerősének Győr városról!

Szólj hozzá a Győr fórumon: Győr - ( Múltidéző ) Válság volt a javából. Költségvetés 1930

A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás

Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu