"Győr egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – mai sikertörténete az állatkert elmúlt hét éve. Emlékszünk, kis híja volt, hogy a vadasparkot nem zárták be 1997-ben. Jelenleg 140 ezer látogatója van, s tavasztól négy újabb hektárt adnak át „felvirágozva” a volt vidámpark területén."

"Tegyünk egy képzeletbeli sétát a hét évvel ezelőtti állatkertben. Aki többször járt itt azóta, annak ez nehéz feladat, mivel az ország legdinamikusabban fejlődő vadasparkja lépésről lépésre szinte teljesen kicserélődött: ugyanazon a három hektáron új kifutók, fajok, egyedek egész sora.

Bezárásra ítélve?

Előbb egy kis emlékeztető: az 1995-ös és ’96-os év volt a győri állatkert válságkorszaka, hosszú huzavona után Jungi Csaba, az akkori alpolgármester indítványozta a sportigazgatóság racionalizálását, ezzel együtt azt, hogy az évi 40 ezer látogatót fogadó vadaspark bezárja kapuit.

A felügyeletet végző sportigazgatóság felkérte dr. Persányi Miklóst, a fővárosi állatkert akkori igazgatóját, hogy készítsen egy tanulmánytervet az állatkert helyzetéről és esélyeiről. A jelenlegi környezetvédelmi és vízügyi miniszter 1996 augusztusában számolt be tapasztalatairól. Ettől talán az olvasóban visszatérnek az elmosódott képek: „Az állatkert a kimondottan rosszak közé tartozik mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Területe szűkös, állattartó helyei szakmailag elavultak, technikailag tönkrementek, a közönségnek szóló szolgáltatásainak minősége gyenge. Az állatállomány szinte teljes egészében jellegtelen és állatkertészeti szempontból értéktelen. Sok állat tartáskörülményei az európai színvonaltól messze elmaradnak, kifejezetten állatkínzónak minősíthetőek, elfogadhatatlanok."

Tanulmányában Persányi ugyanúgy okolta a válsághelyzetért a szakértő vezetés és a szakmai felügyelet hiányát, a város elvárásainak tisztázatlanságát, a működtetés alulfinanszírozottságát és a rossz szervezeti beágyazottságot. Az önkormányzat elé terjesztett indítványt – az állatkert bezárását – lehetséges megoldásnak tartotta, de hozzátéve: ezzel nem csak egy fontos küldetés lehetősége szűnik meg: további bonyodalmakat okoz, hogy az állatállomány jelentős részétől nem lehet gyorsan megszabadulni.

A kert megtartása esetén viszont három lehetősége lett volna a városnak: az új helyre telepítés, a bővítés vagy a mostani terület fejlesztése. Persányi az utóbbi megoldást és a bővítést javasolta, ám hangsúlyozta, hogy ez esetben fél éven belül 10–15 millió, majd legalább három évig évenként ekkora reálértékű fejlesztési támogatást kell biztosítani a kertnek a meglévő működési támogatáson felül."

Forrás: www.kisalfold.hu