Lakossági aggályok a sashegyi lerakóról
"A 12 milliárd forintba kerülő hulladékgazdálkodási program megvalósítása jó üzlet, kiemelkedő jelentőségű beruházás a régióban. A Győr-Sashegy közelében élők azonban attól tartanak, ők ebből az üzletből csak rosszul jöhetnek ki. Lakossági fórumon tisztázták a kérdést."
"A Győr-Sashegyen létesítendő hulladéklerakó volt a témája a győri városháza dísztermében tartott lakossági fórumnak. Valójában ennél sokkal többről volt szó, Győr és további 112 település jövőbeni hulladékgazdálkodása olyan óriási szabású fejlesztés, amely évtizedekre meghatározhatja a régió környezeti arculatát.
Ki kártalanítja őket?
Fórum lévén a rendezvényen a kevés kíváncsi ember mellett zömmel a sashegyi kiskerttulajdonosok voltak ott. Nagy Sándor, Ambrus Lászlóné és még többen is azt szerették volna tudni, őket közvetlenül hogyan érinti majd a Sashegyre kerülő mű. Attól félnek, ha nem módosítják a mai jogszabályokat, nem művelhetik kiskertjeiket, nem hasznosíthatják az ott termelt terményeket. Noha gyümölcstárolókat építettek a kiskertekhez, nagyon sokan kinn laknak – jó időben mindenképpen. Arra is kíváncsiak voltak, az értékcsökkenést ellensúlyozzák-e, magyarul kártalanítják-e őket, s arra mikor számíthatnak.
Kovács Barnabás ez alkalommal nem a Komszol kft. ügyvezetőjeként, hanem a nagyszabású hulladékgazdálkodási fejlesztés egyik vezetőjeként beszélt a programról. Elmondta: a hulladékgazdálkodási program sikere az óriási uniós támogatás mellett attól is függ, mennyire érzi magáénak a lakosság, mennyire fogadja el és támogatja. A megyeszékhelyen most ezer lakóra számítva található egy gyűjtősziget, a program megvalósításakor növelni kell ezek számát: nyolcszáz lakóra számítva egy-egy gyűjtőszigetet, ahová díjmentesen lehet vinni a műanyag palackokat, papírt, üveget.
Győrben most három gyűjtőpont található, ezekre esztendőnként ötezer köbméter otthon megunt és feleslegessé váló tárgyat visznek az emberek. Tizenkétezer lakónként működtetnek majd hulladékudvarokat, ahol tizenhárom edénybe helyezhető el ingyenesen a korábban lomtalanítás idején az utcasarkokra kivitt limlom az autógumitól a gyógyszer- és vegyszermaradékokig."
Forrás: www.kisalfold.hu
Ki kártalanítja őket?
Fórum lévén a rendezvényen a kevés kíváncsi ember mellett zömmel a sashegyi kiskerttulajdonosok voltak ott. Nagy Sándor, Ambrus Lászlóné és még többen is azt szerették volna tudni, őket közvetlenül hogyan érinti majd a Sashegyre kerülő mű. Attól félnek, ha nem módosítják a mai jogszabályokat, nem művelhetik kiskertjeiket, nem hasznosíthatják az ott termelt terményeket. Noha gyümölcstárolókat építettek a kiskertekhez, nagyon sokan kinn laknak – jó időben mindenképpen. Arra is kíváncsiak voltak, az értékcsökkenést ellensúlyozzák-e, magyarul kártalanítják-e őket, s arra mikor számíthatnak.
Kovács Barnabás ez alkalommal nem a Komszol kft. ügyvezetőjeként, hanem a nagyszabású hulladékgazdálkodási fejlesztés egyik vezetőjeként beszélt a programról. Elmondta: a hulladékgazdálkodási program sikere az óriási uniós támogatás mellett attól is függ, mennyire érzi magáénak a lakosság, mennyire fogadja el és támogatja. A megyeszékhelyen most ezer lakóra számítva található egy gyűjtősziget, a program megvalósításakor növelni kell ezek számát: nyolcszáz lakóra számítva egy-egy gyűjtőszigetet, ahová díjmentesen lehet vinni a műanyag palackokat, papírt, üveget.
Győrben most három gyűjtőpont található, ezekre esztendőnként ötezer köbméter otthon megunt és feleslegessé váló tárgyat visznek az emberek. Tizenkétezer lakónként működtetnek majd hulladékudvarokat, ahol tizenhárom edénybe helyezhető el ingyenesen a korábban lomtalanítás idején az utcasarkokra kivitt limlom az autógumitól a gyógyszer- és vegyszermaradékokig."
Forrás: www.kisalfold.hu