Győr - Ha szép nyerget láthatott, sose volt számára fáradság utazni. Szilvásváradon közelről megcsodálta az angol királynő férje négyes fogatának nyergét, micsoda gyönyörűség volt, aztán kiderült, nálunk, Magyarországon készítették számára az aranyveretet.

Ahány ország, annyi nyeregiskola. Az angol honbeli kumet szép, tartós is, ám szenvedés viselőjének, a lónak, mert az állat nyakában van a nyereg, nagyon nehéz. A magyar nyerget viszont a testén viseli a paripa, megoszlik a súlya. Ezért kedvelték meg más országbeliek, nyertek aztán vele versenyt még angolok is.

Csodálja a szép munkát

A 83 éves győri Szalai Sándor aranykoszorús szíjgyártó, nyeregkészítő-mester. Életében jó néhány kettes fogat nyergét megvarrta, de kikerültek kezéből négyes, még ötös fogat szerszámai is.

Csipkés, parádés, sallangos nyergek. De tudta csodálni a szép munkát! Csodálta, bárki is volt a készítője. Elment kiállításra a Nagy-Alföldre, Bábolnára többször is. Volt eset persze, mikor azt gondolta magában, olyan nyerget, amit közszemlére tettek, ő egy kézzel is tudna készíteni.

Az apa lett a tanító

Szalai Sándor a kilencszázharmincas évek végén a megyeszékhelyen Pavek Józsefnél kezdte tanulni a mesterséget. (Abban az időben még 18 önálló szíjgyártómester dolgozott Győrben.) Ahogy akkor lehetett, a mester ugyanis nemhogy nem rágta, még csak nem is adta szájába, mit hogyan kell csinálni. Úgy kellett ellesni a fogásokat. Így lett belőle mester, aztán az idők folyamán aranykoszorús mester. Gyerekeinek már könnyebb dolguk volt. Apjuk lehetett a tanítójuk. Szalai Sándor két fia közül az egyik agrármérnök, doktorátussal, a másik letette a szíjgyártó-mestervizsgát, de most mással boldogul. Két lánya viszont rokon mesterséget tanult, bőrdíszművesek lettek, ám apjuktól is sok mindent megtanulhattak. A lányok egyikének, Valinak a férjéből, Tóth Imréből aztán mégiscsak nevelt mestert az após a szakmának. Nyeregbe segítette, ő viszi tovább az ipart. De milyen kacskaringók után?

Egy vasas bal kézzel?

Tóth Imre gépipari szakközépiskolában végzett, aztán Németországban dolgozott évekig, autókat szerelt, csuklós buszokat szervizelt, hazatérve, már épfusként az akkori Szovjetunióba, Guszjatyinba került földgázvezeték-építőkhöz.

Persze ott is autót szerelni. A másfél évnek nyoma maradt egészségében, vagy inkább annak megrokkanásában. Félő volt, hogy leállnak a veséi. És miként lett az autós emberből bőrös, népművész? Apósánál laktak hosszú évekig, aztán egyszer azt találta kérni tőle, megtanítaná-e bőrt varrni. Egy vasast, aki ráadásul balkezes? (Hiszen a szíjgyártó, nyeregkészítő műhelyben mondhatni minden szerszám jobb kézbe illik...)

Szalai Sándor megvallja, sokszor nagyon szigorú volt vejéhez, meg persze türelmetlen is, ám nem bánja, meglett az eredménye. Igencsak elégedett azzal, akinek átadta tudását. A nyeregkészítés és bármelyik szíjgyártómunka finom kezet feltételez, sok türelmet. A nyeregnek bírni kell, hogy egy, két, négy vagy akár öt ló tűzön-vízen át gázolva tépi.
Az öreg mester leánya, Tóthné Szalai Vali, ahogy férje is, a Népművészet Ifjú Mestere cím okkal büszke tulajdonosa. Az asszony viszi az üzletet, amelyik a Kisfaludy és a Czuczor utca sarkán van, férje pedig a Bácsai úton lévő családi ház melletti műhelyben készíti, javítja a nyergeket, készíti a sokféle parádéra való díszt.

A nyeregkészítés és bármelyik szíjgyártómunka finom kezet feltételez, sok türelmet. A nyeregnek bírni kell, hogy egy, két, négy vagy akár öt ló tűzön-vízen át gázolva tépi.

(Ferenczi József-kisalfold.hu)

Győr linkajánló: gyorlink.mconet.biz

Küldjön egy képeslapot ismerősének Győr városról!

Szólj hozzá a Győr fórumon: Vejének adta tovább a mesterség csinját-bínját - Győr

A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu