2005. szeptember végéig több mint 23 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 38 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt.

A használatba vett lakások száma 4%-kal több, az új lakásépítési engedélyeké 9%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A főváros növekvő súlya mellett a megyei jogú városokban, községekben visszaesett az építkezés.

Az új lakásépítési engedélyek számának csökkenése egy évvel ezelőtt, 2004 III. negyedévében kezdődött el, s azóta is tart. A használatba vett lakások száma ugyanakkor 2 év óta - 2003. III. negyedévétől - felfelé ívelt, egészen mostanáig. 2005 harmadik negyedévében mindkét területen 6%-os csökkenés következett be az előző év harmadik negyedévéhez viszonyítva.

Néhány éve még szinte homogén lakásépítési szerkezetet eredményeztek a túlnyomórészt lakossági építkezések. Ma már két egyenrangú építtető van jelen, a vállalkozások szerepe nem sokkal kisebb, mint a lakosságé. A 2005 első kilenc hónapjában használatba vett lakások 43%-át vállalkozások építtették és 52% a természetes személyek építkezéseinek aránya. Ennek megfelelően az új lakások közel fele (46%) eladásra épült és alig több mint fele (51%) saját használatra. Az új lakóépületek lakásainak mintegy fele többszintes, többlakásos, illetve lakóparki épületben valósult meg, a családi házas építkezés aránya 47%.

Az építőipari kivitelezés egyre inkább teret nyer a lakossági házilagos kivitelezés ellenében, részarányuk 68-28%. Az épített lakások átlagos alapterülete 88 m2, 7 m2-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ebben az időszakban már több lakás épült 60 m2-nél kisebb alapterülettel (35%), mint 100 m2 feletti nagysággal (31%). Az egy évvel ezelőtti adatok még fordított arányt mutattak - 29-36% volt e két lakásnagyságkategória egymáshoz viszonyított aránya.

Az új lakások építésének területi megoszlását a főváros kiemelkedő jelentősége határozza meg. Az országos átlagban 4%-os növekedés mellett itt 43%-kal több a használatba vett lakások száma, s a fővárosnak nemcsak az országos, de a közép-magyarországi régión belüli súlya is jelentősen megnőtt. 2005 I-III. negyedévében a használatbavételi engedélyek 31%-át budapesti új lakásra adták ki. A fővárosi építkezések több mint 80%-a vállalkozók által, értékesítési céllal, átlagosan 54 m2-es alapterülettel épített lakás.

Heves, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben 20% feletti növekedést mutatnak az építési adatok, az ország nagyobb részén (12 megyében) ugyanakkor 4-26%-kal csökkent a felépített új lakások száma.

A kiadott új lakásépítési engedélyek 30%-os fővárosi részarányával is az előbbiekhez hasonló területi eltolódás következik be, még nagyobb különbségekkel a megyék között. Veszprém és Komárom-Esztergom megyében nőtt leginkább az építési kedv (42, ill. 26%-kal), s ezen kívül a főváros mellett még 3 megyében emelkedett az új engedélyek száma. Ezalatt Bács-Kiskunban vagy Tolnában a felével, Fejérben, Vasban egyharmadával kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Régiós szinten csak Közép-Magyarországon látszik (5%-os) növekedés (ez is csupán a főváros 13%-os növekedése miatt).

2005 első kilenc hónapjában az üdülőépítésben is ellentétes irányban változott a használatba vett üdülők és a kiadott új engedélyek száma. 340 üdülőépületben 620 üdülőegység épült, ami másfélszerese az előző évinek, míg az építési szándékot jelző új építési engedélyeken a tavalyinál 24%-kal kevesebb, 680 üdülőegység építésére adtak ki engedélyt.

2440 lakás szűnt meg, 8%-kal kevesebb, mint 2004 első három negyedévében, a legtöbb (45%) új lakás építése, 38%-a avulás miatt.

3,4 millió m2 lakóépület és 2,8 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14%-os csökkenést jelent 2004-hez viszonyítva, a nem lakóépületek beépítendő alapterülete viszont 15%-kal több. A növekedés elsősorban a hivatali, kereskedelmi épületekre vonatkozik.

A hivatali épületeknél közel háromszor, a kereskedelmi épületeknél pedig több mint másfélszer akkora terület beépítésére kerül sor, mint a tavalyi engedélyek alapján. Bár ipari célt szolgáló épületekre kevesebb engedélyt adtak ki mint 2004 első kilenc hónapjában, a nem lakóépületek beépítendő területének legnagyobb részét (34%-át) most is ezek alkotják a mezőgazdasági (24%) és kereskedelmi épületek (20%) előtt.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)